A kisgyerekek elhízása is növeli a szívbetegségek kockázatát

Egyre több tudományos bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozólag, hogy az elhízás már egészen fiatal korban is jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélyét. Egy nemrégiben megjelentetett amerikai tanulmány szerint az az életkor, amikor a gyerekek elérik testtömegindexük mélypontját, figyelmeztető jelzés lehet a későbbi szívbetegségek kockázatát illetően. Az ohioi Akron Gyermekkórház kardiológusai emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy olyan serdülőknél is előfordulhat szívroham, akiknél egyébként nincsenek jelen a felnőttkori szívinfarktust kísérő tipikus szívrendellenességek.

Összefüggés a BMI mélypontjának időpontja és a túlsúlyosságra való hajlam között

Ajánló

Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala

Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai aloldala

Korábban:

Növelheti az elhízás kockázatát, ha túlsúllyal születünk

Az elhízás járványos méreteket öltött a világon

A gyermekkori elhízás és a vashiány kapcsolata

Egy vérteszttel megállapítható a belső elhízás mértéke

A testtömegindexnél pontosabb képet adhat a derék-csípő arány

Az elhízás kevésbé ismert következményei

A teljes kiőrlésű gabonafélék csökkenthetik a szívroham kockázatát

Interaktív ajánló

BMI-kalkulátor

Gyermek BMI-kalkulátor

Derék-csípő kalkulátor

Ideális testsúly kalkulátor

A testtömegindex a túlsúlyosság (vagy az alultápláltság) jellemzésére szolgáló mérőszám: kiszámításához el kell osztanunk kilogrammokban mért testsúlyunkat méterekben mért testmagasságunk négyzetével. Felnőttkorban általában azokat tekintik egészséges testsúlyúaknak, akik testtömegindexe a 18,5 és a 25 közötti tartományban van, fiatal gyermekkorban viszont jellegzetesen változik a testtömegindex értéke: közvetlenül a születés után csökkenni kezd, majd általában az óvodás korban eléri mélypontját - a testmagassághoz viszonyítva ebben a korban a legkisebb a gyerekek testsúlya - innentől pedig emelkedni kezd.
A gyermekek igen eltérő ütemben fejlődhetnek, ezért a gyermek-BMI értelmezése némileg eltér a felnőttekétől: a táplálkozáskutatók akkor tekintenek egy gyermeket túlsúlyosnak, ha testtömegindexe az azonos nemű, hasonló korú gyerekek körében mért értékek felső öt százalékába esik. Ha az index nem éri el a felső öt százalékot, de meghaladja a 85%-ot, akkor az elhízás szempontjából veszélyeztetett csoportba sorolják a gyermeket; egészségesnek akkor értékelik testsúlyukat, ha testtömegindexük az alsó öt százalék és a felső 85 százalék közé esik. Ha egy gyermek testtömegindexe kortársaihoz viszonyítva az alsó öt százalékba esik, akkor kezelni kell alultápláltságát.

Már a korábbi felmérések eredményei is arra utaltak, hogy a testtömegindex mélypontjának időpontja és a későbbi, túlsúlyosságra való hajlam összefügg egymással, ez pedig felveti annak a lehetőségét, hogy a korai gyermekkorban mért testtömegindex figyelmeztető jelzésként értékelhető a szív-és érrendszeri betegségek felnőttkori kockázatát illetően. Thomas R. Kimball, és munkatársai, az amerikai Cincinnati Egyetem Orvoskarán 308 gyermek fejlődését követték nyomon éveken át. A vizsgálatban 158 fiú és 150 lány vett részt. Minden gyermeket hároméves korban vizsgálták meg először, majd négy éven keresztül, hétéves korukig négyhavonta mérték meg testsúlyukat és testmagasságukat, végül az adatokból kiszámolták a testtömegindex értékét.

A késői mélyponttal rendelkező lányok nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak

A gyermekeket testtömegindexük mélypontjának időpontja szerint három csoportba sorolták, és azt találták, hogy jelentős különbség mutatható ki a két szélső csoport között: míg a korai mélypontú lányok és fiúk átlagosan már 4,2-4,4 éves koruktól kezdve hízni kezdtek a testmagasságukhoz viszonyítva, addig a késői mélyponttal rendelkező fiúk átlagosan 6,6 éves korukban, a lányok pedig 5,7 éves korukban érték el testtömegindexük legalsó értékét. Az általános tapasztalat szerint a lányok testtömegindexe fiatalabb korban kezdett emelkedni, mint a fiúké, ezért a kutatók úgy gondolják, hogy ők nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak idősebb korukban, mint a fiúk.

Szívultrahang-vizsgálatok, vérnyomás és inzulinszint

Amikor a gyermekek hétévesek lettek, a vérnyomás- és inzulinszintmérés mellett szívultrahang-vizsgálattal meghatározták a bal szívkamrájuk tömegét és bal szívpitvaruk méretét is, ezek a jellemzők ugyanis szintén kockázati tényezőként hatnak a szívbetegségek szempontjából. A vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel a testtömegindex mélypontjának időpontja és a magasabb szisztolés és diasztolés vérnyomás, a vérszérumban mért magasabb inzulinszint, illetve a szívpitvar és a kamra megnövekedett mérete között.

Kimball véleménye szerint különösen fontos, hogy az orvosok már egészen fiatal korban is megmérjék a testtömegindexet, hiszen e mérőszám segítségével már korán felismerhetőek a túlsúlyossággal veszélyeztetett gyerekek, így könnyebben megelőzhető a későbbi elhízásuk is. A gyermekkori túlsúly nem kizárólag a gyermek helytelen magatartása miatt alakul ki, ezért nagy felelősség hárul a szülőkre abban, hogy gyermekeiket egészségesen táplálják, és elérjék, hogy emellett kellő mennyiségű testmozgást végezzenek.

1. Összefüggés a BMI mélypontjának időpontja és a túlsúlyosságra való hajlam között
2. Serdülőkori szívinfarktus: ritka, de mégis komolyan kell venni

 

Egy kutatás szerint mély és hosszú alvás vezet az ideális testsúlyhoz

A súlykontroll a sport és fitnesz világát szűknek találva átlépett az orvostudomány világába. Több okot is felsorolhatunk, hogy miért történt ez így. Bizonyított tény, hogy az egészség megóvásának és a hosszú életnek a titka a rendszeres mozgásban és az ideális súly megtartásában rejlik. Az elhízás a jóléti országok népbetegségének számít, melynek következményei szív-érrendszeri megbetegedések, magas koleszterin-szint, cukorbetegség lehetnek. Nem beszélve a kényelmetlenségről, amit diszkriminatív intézkedésekkel próbálnak ellensúlyozni többek között például a légitársaságok, mondván, a túlsúlyosak fizessenek többet jegyeikért.

A józan ész azt diktálja, hogy gyerekkorban kellene olyan életformát kialakítani, ami a helyes táplálkozáson és az életkornak megfelelő fizikai aktivitáson alapul. Így mindenféle erőlködés nélkül egészséges, kiegyensúlyozott generáció nőhetne fel. Olyan korban élünk, amikor szinte mindenki fogyókúrázik, mégis nő az elhízott emberek száma. Válogathatunk a különféle „kínzások"-ban, ilyen diéta, olyan diéta, aztán fél év múlva visszatérnek a kilók. A legtöbben belefáradnak és feladják.

Jó hír mindenkinek, aki súlyfelesleggel küzd, hogy kínzás nélkül, kellemesen is lehet fogyni. Már annak, aki szeret és tud is aludni.   

Egy nemzetközi konferencián ugyanis azzal a meglepő állítással hívták fel a hallgatóság figyelmét a kutatók, hogy az alvás a testsúly-kontroll egyik lehetséges szabályozó eszköze. A testtömeg index, a BMI meglepően szoros összefüggésben áll az alvás hosszával és minőségével, erre vizsgálatuk alatt jöttek rá.

A kutatást végzők 14 nővérnél elemezték az alvást, az aktivitást és az energiafelhasználást.Ők önként vállalkoztak a szív-egészség néven futó programra. A nővérek egyébként ebben az intézményben is dolgoztak. A vizsgálat kiterjedt a táplálkozás megbeszélésére, fizikai edzésekre, stressz-kezelésre és alvásfejlesztésre. Minden egyes résztvevő olyan szerkezetet viselt, amely mérte a teljes aktivitást, testhőmérsékletet, testhelyzetet és más jellemzőket, amelyek utalnak valamilyen tevékenységre vagy pihenésre.

Amikor az így összegyűlt adatokat elemezték, aminek során két csoportra osztották az embereket, rövid ideig alvókra és hosszabb ideig alvókra, meglepődve tapasztalták, hogy a rövidebb ideig alvók nagyobb BMI-vel rendelkeztek, mint a hosszabb ideig alvók. A rövidalvók egyben alacsonyabb alvási hatékonyságot mutattak, ami azt jelenti, hogy nehezebben aludtak el és maradtak álomban.
Meglepetést okozott az is, hogy a túlsúlyos egyének aktívabbak voltak, mint a normális súlyúak. Sokkal több lépést tettek meg, ami számszerűsítve, 25%-os különbséget jelentett. Így körülbelül 1000 kalóriával többet is használtak fel naponta, mint normál súlyú társaik.

Annyi új összefüggést fedeztek fel a kutatás vezetői, hogy további vizsgálatokat szeretnének folytatni. Elsősorban magyarázatot keresnek az alvás és a súly közötti összefüggésre.

Az első feltételezés az, hogy a kevesebb alvás károsítja a természetes hormon egyensúlyt, azzal, hogy csökkenti a leptin mennyiségét, ami az embereket túlzott mértékű evésre készteti. A stressz is szerepet játszik az alvás hosszának és minőségének csökkenésében, ami rossz evési szokásokhoz vezethet, ezáltal egyértelműen hízáshoz is.

A stressz nyugtalansághoz, szervezetlenséghez juttatja az embert, ami több felesleges mozgással jár, és ez is a stressz alapú túlevést serkenti.

A következő kísérletek tehát az elhízás okait vizsgálják majd, miközben változtatják az alvás különféle jellemzőit, megmérik az étvágyat és anyagcserét befolyásoló hormonszintet. Vizsgálni fogják a stressz hatását az alvásra és anyagcserére.
Addig is aludjunk sokat és mélyen, vagy legalább próbálkozzunk!

 

 

Oldal: A kisgyerekek elhízása is növeli a szívbetegségek kockázatát
Gyerekeink,életünk értelme - © 2008 - 2024 - orokgyerek.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat