„SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN,,

       A fogyatékosság bemutatása, jellemzői

A fogyatékosság szó a gyógypedagógia alapfogalma. Gyermekeknél azt a tulajdonságot, vagy tulajdonságcsoportot jelenti, amitől speciális szükséglete keletkezik a gyógypedagógiai

ellátásra. Születés előtti, szülés közbeni károsodás vagy a korai életszakaszban lezajlott betegség után fennmaradt, orvosi beavatkozással már nem befolyásolható állapot.

Ez jelentkezhet az érzékszervek, a mozgás, az értelmi funkciók területén.

Részletesen az értelmi fogyatékosságot mutatom be

 

Egy adott kóros állapot, melynek megnyilvánulási formája a fejlődéstől eltérő állapot, ami véglegesen nem szüntethető meg, de a gyógypedagógiai módszerek segítségével enyhíteni lehet.

Azt a gyermeket nevezzük értelmi fogyatékosnak, akinek intelligenciája kifejezetten alacsonyabb az átlagos, normális gyermekénél.

Az értelmi fogyatékosság alapvető oka, a központi idegrendszer sérülése.

Nem minden esetben lesz a gyermek értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos esetében az idegrendszer károsodott.

Az értelmi fogyatékosság kialakulásában közrejátszanak a környezeti és genetikai tényezők.

Az általános értelmi képesség az első életévektől kezdve a népesség átlagától jelentősen elmarad, s emiatt az önálló életvezetés akadályozott.

 1. Enyhe értelmi fogyatékosság

Tanulásban akadályozott. (IQ 70-50) általában az iskolai követelményeknek nem tudnak megfelelni. Ez gyakran az iskola érettségi vizsgálaton vagy az első iskolai években derül ki.

A fejlődési zavarok nem olyan nyilvánvalóak, mint a középsúlyos értelmi fogyatékosnál. A fejlődés zavara a magasabb fejlettségi szinteken, magasabb pszichés funkciókban jelenik meg. Az értelmi fejlődés zavara azokban a funkciókban, helyzetekben mutatkozik meg, ahol egy csoportban ugyanazon követelményeknek kell megfelelni.

Eltérés mutatkozhat a beszédfejlődés területén.

-          gyakoribb a megkésett beszédfejlődés, megjelennek a pöszeség tünetei

-          számfogalmak kialakulásának gyengesége

-          térbeli, időbeni tájékozódás alacsonyabb szinten működik.

-          viselkedés, magatartászavarok kialakulnak, nehezen igazodnak emberi viszonylatokban.

-          Erkölcsi értékrendjük nem annyira szilárd, ebben is támogatásra szorulnak

-          Viszont gyakorlati érzékük meglepően jó

-          Kis segítséggel önálló életvezetésre is képesek lehetnek

 

2. Középfokú értelmi fogyatékosság

Értelmében akadályozott. (IQ 50-25)

Az értelmileg akadályozottságnak már külső jelei is vannak. Ilyen például a járásuk, a tekintetük, a tátott szájuk, a lógó nyelvük, gyakran a koponya forma is deformált.

Ezeknél a gyerekeknél a fejlődési zavar szinte minden fejlődési területet érint: a mozgásukat, a beszédüket, a játékukat, a szokáscselekvéseiket. A fejlődésük igen lassú, az iskolás kor végére is csak egy részük képes írásra, olvasásra - számolásra alig képesen néhányan.

Önállóságra csak közvetlen környezetükben képesek, és csak egyszerű munkák elvégzésére, például a ház körüli munkákra, ha értelmi és mozgásképességük ezt megengedi.

Családalapításra, önálló életvezetésre nem képesek.

Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődésére jellemző, hogy sérülésük az egész személyiségükre vonatkozik.

Környezetváltozásra inkább érzelmekkel, mint értelemmel reagálnak. Mérhetetlen szeretetet tudnak adni akkor , ha biztonságban érzik magukat.

Nagyon kötődnek. Krízishelyzeteket nehezebben élik meg, mivel ezeket mentálisan nem képesek feldolgozni.

3.Súlyos értelmi fogyatékosság A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok, olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknél nem csak az agyféltekék kérgei, hanem a kéreg alatti nyúltagyi rész is sérült. A sérülésnek ez a kiterjedtsége és súlyossága hozza létre az egész pszichofizikai fejlődés nagymértékű akadályozottságát.

A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosoknál rendszeresek a kóreredettel összefüggésben a szomatikus fejlődés rendellenességei, a koponya és csontváz torzulásai, erőteljes diszplaszticitás. Mindehhez rendszeresen más fogyatékosságok is kapcsolódnak az érzékszervi - és mozgásfunkciókban, alkati deformitásokban és ezek funkcionális kihatásaiban.

Az alapvető funkciók fejlődése súlyosan akadályozott. A motorikus funkciók alig fejlődnek ki, az ülés és a járás megtanulása nehézségekkel jár, a kialakult mozgások is gyakorlati rendellenességeket mutatnak, elsősorban a koordinációban, a sztereotip - ritmusos együttmozgásokban. A  kéz ujjainak finom mozgásai nem fejlődnek ki. Az önkiszolgálási, higiénikus szokások nem, vagy alig alakulnak ki. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok nem sajátítják el az artikulált, tagolt beszédet. A kognitív funkciók fejlődése alig mérhető.

Szociális magatartásuk fejletlen, erősen befolyásolja a kommunikáció korlátozottsága, valamint szélsőséges affektivitásuk. Emberi kapcsolatok kialakítására, kooperációra korlátozottan képesek.

A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok személyiségfejlesztéséről alig beszélhetünk. Állandó ápolást, gondozást igényelnek felnőtt korukban is. Egyesek individuális gyógypedagógiai tevékenység által fejleszthetők, elsősorban az önkiszolgálás és az elemi kommunikáció terén. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok ellátásában az orvosi felügyeletnek és gyógykezelésnek döntő szerepe van. Életük fenntartása speciális szociális intézményi ellátással biztosítható.

Beszélnék még az autizmusról, amellyel szintén gyakran találkozunk munkánk során. Gyakran párosul értelmi fogyatékossággal is, de értelmük szintje egyéb tünetek miatt nehezen vagy nem mérhető.:

Az autizmus az agyműködés fejlődési zavara, mely genetikai tényezők, illetve az agyat ért károsító hatások következményeként jön létre. A tünetek egész életre szólóan megmaradnak. A károsodás mértéke különböző.

Az autizmus tünetei közül a legszembetűnőbbek (az angol Nemzeti Autista Szövetség plakátja alapján):

-Mások szándékait, érzelmeit                               - Nem játszik gyere-

gyakran nem érti meg, emiatt                               kekkel, csak ha fel-

közömbösnek tűnhet.                                           nőtt erőlteti, segíti.

-Mások kezét húzza a számára                                    - Egyoldalúan kommunikál,

kívánatos tárgyhoz.                                            a válaszra nem figyel.

-Kerüli a kortárskapcsolatokat.                                  - Visszhang-szerűen

Emberek között sz         orong, elbújik.                        utánozza a beszédet.

Esetleg félelmében kiabál.

         

 

-Szakadatlanul ugyanarról a                                -Szokatlan mozdulatai

témáról beszél.                                                     vannak, pl. kezével

Sztereotip viselkedés mintái  vannak, ugyanazt a cselekvést ismétli.

 

-Fogdossa, pörgeti, zörgeti                                   -Tevékenységéből hi-

a tárgyakat.                                                          ányzik a fantáziadús

                                                                             szerepjáték.

 

-A változások ellen tiltakozik.                             -Nem vagy ritkán

Esetleg agre ssziót mutat                                            használ szemkontaktust

 

-Látszólag indokolatlanul                                     -  Egyes dolgokat jól,

nevet, sír, hangoskodik.                                       gyorsan csinálhat, de

                                                                             nem olyat, amiben e-

                                                                             gyüttműködésre van

                                                                             szükség.

-Rendkívül jó memóriával rendelkezik. Pl. nevek terén.

-Esetenként különös képességeket mutatnak, amely fokozott koncentráló képességükkel függ össze.

-Viszont a logikai képességeik átlagon aluliak, így a tudásukat nem képesek hasznos dolgokra fordítani.

 

Az embernek ahhoz, hogy élhessen oltalmazó helyre, családra van szüksége, amely védelmet nyújt, ellenáll a viharnak, és az életnek a kiindulópontja!

 

„a család a legjobb környezet arra, hogy egy fogyatékos gyermek felnőjön. Csak itt találja meg azokat az embereket, akik valóban hozzá tartoznak, akikhez bizalma lehet, és akikre számíthat.

 

Tőlük tanulja meg az alkalmazkodást, a köszönetnyilvánítást, tőlük tanul meg örülni, az apa vagy az anya karjában tud csak igazán feloldódni.

Együtt kell működni a gyerek egészségügyi és rehabilitációs ellátását végző szakemberekkel. (orvos, gyógytornász)

A családi nevelés számos olyan feladatot ró a szülőkre, amelyekre fel kell őket készíteni, megoldásukban pedig támogatni és irányítani szükséges őket.

Alapvetően a szülő nevelési feladatai közé tartozik a

-          mozgásfejlesztés kiterjesztése az otthoni életre,

-          Az önkiszolgálás képességének kialakítása és az önállóságra szoktatás a családon belül is a közösségi életre való képességet alapozza meg.

      -     Különös figyelmet kell fordítani a társas kapcsolatok kialakítására.

A tudatos, helyes családi nevelés nagyon fontos!

 

A gondoskodást és a védettséget, amelyeket a család nyújthat, a világ egyetlen bentlakásos intézete sem pótolhatja, bár vannak olyan élethelyzetek, amelyben ez elkerülhetetlen.

 

Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben kikerülhetetlen, hogy a gyermek számára már igen korán keressenek intézeti helyet:

Ha:

 -     az anya a beteg, nagyon gyenge

 -     a család különösen nehéz helyzete nem teszi lehetővé a fogyatékos gyerek teljes körű             ápolását."

 

 

A család számára a fogyatékos gyerek bekerülése nagy  változásokat okoz:

-          Anyagi nehézségek keletkezhetnek azáltal, hogy az egyik fél feladja hivatását, munkáját

-          Nem csak anyagilag, hanem érzelmileg is sújtja a családot, amikor kiderül a fogyatékosság.

-          A fogyatékos gyermek segítség nélkül önálló életvitelre nem képes, ezzel a család feladatát jelentősen megnöveli

-          Új ismeretekre, tapasztalatokra tesznek szert, életmódjukat, életvitelüket változtatni kell

-          Konfliktusokkal teli mindennapokra lehet számítani

-          Társasági életet nem élnek, színházba, moziba, kulturális programokra ritkán vagy egyáltalán nem jut idejük.

-          Nagy erőpróba ez a családok számára, de mégis nemes, szép feladat

-          A fogyatékkal élő ember „Isten ajándéka" a szülők valamiféleképpen kiválasztottnak tekinthetők erre a feladatra.

-          Sok szülő elképzelhetetlen, hogyan tudja vállalni az emberfeletti gondozási feladatokat.

 

 „..másképpen fejlődő gyermek esetében naponta kell megküzdeni a mindennapi élet kiegyensúlyozottságáét,

Családban az ép testvér és a sérült gyerek közötti kapcsolat kialakítása rendkívül fontos. Az egészséges gyermek is megsínyli a testvére másságából adódó problémákat, túlterheltté válhat, esetleg elhanyagoltnak érezheti magát.

A család, amelyik vállalja gyereke otthoni nevelését, válságidőszakokon megy keresztül.

Első krízis:

-          a gyerek megszületése, amikor megtudja sérült lett a gyermek, és ennek a ténynek az elfogadása

-          a gyerek balesete, amelynek következtében maradandó sérüléseket szenved.

Egyéni módon dolgozza fel mindenki a másság tényét, de nagyon sokban segíthet az orvosok, a szakemberek hozzáállása is, és közlésüknek módjai, valamint a segítségnyújtás lehetőségének biztosítása.

Amikor kiderül, hogy sérülten jött a világra  a gyermek nem mindegy mikor és hogyan közlik a szülőkkel.

Ezt a hírt nem lehet fájdalommentesen közölni.

A szülőben a fájdalom mellett ezernyi kérdés fogalmazódik meg:

- mi baja a gyereknek

- mi és ki okozta a hibát

- lehet-e segíteni vagy maradandó a károsodás

- mit tudok megtenni a javulása érdekében

- milyen terheket ró a családra, meg tudják-e oldani a felmerülő problémákat.

- tudnak - e ezzel a helyzettel együtt élni?

A szülőnek idő kell a hallottak feldolgozásához.

„...a megnyugvás alapja az elfogadás!"

A szülőben tudatosul, hogy probléma van a gyerekkel, megismeri és megérti azt. Összpontosít az ok kiderítésére és a megoldási lehetőségek felderítésére.

Felmerül a kérdés, a dilemma:

Otthon vagy intézetben lenne-e jobb helye a gyereknek?

A végső döntést mindig a család hozza!!!!

Második krízis:

-          a gyerek találkozik a világgal, esetlegesen kudarc élmények érik

-          elkerülhetetlen a szakember keresése

-          megváltozik a családi élet

Harmadik krízis:

-          új egyensúly megtalálásának időszaka

-          a gondozás meglehetősen intenzív, hosszú távú feladat, mely az egész családra nagy mértékben hat.

-          Közismert tény, hogyha fogyatékkal élő személy van egy családban, az nemcsak az egész családra, hanem a baráti és szomszédi kapcsolatokra is kihat. Kevés alkalom kínálkozik a barátokkal való együttlétre, szórakozásra, azokra a dolgokra, melyeket az ember általában természetesnek tart. Pl. mozi, baráti vacsora.

-          Zűrzavaros élet, házasságok felőrlődése, nincs idő a többi gyerekre

-          A családtagok reakciója különböző.

Sok szülő tapasztalhatja a régi barátaik elhagyják. Sok fogyatékkal élő embert ér nyílt, hátrányos megkülönböztetés

-          nem veszik emberszámba

-          megbámulják a közterületen

Negyedik krízis:

 

-          „ha én már nem leszek, mi lesz vele?"

Ezeken a kríziseken való túljutás képtelensége a család széthullásához vezethet,és megakadályozza a továbbfejlődést.

Nagyon fontos, hogy őszinte, nyitott legyen a kapcsolat a gyerek és a szülők között.

Sajnos nagyon sok házasság bomlott, s bomlik fel, amikor kiderül, hogy a gyermek sérült. Nem tudtak s tudnak megbirkózni a problémákkal, gyengének bizonyulnak.

Gyakori az önvád, vagy a másik fél vádaskodása.

 

 

Az érintett család tágabb és szűkebb környezete elvárja, hogy a sérült gyereket világra hozó édesanyák lelkileg és fizikailag kiegyensúlyozottan, bátran vállalják a terheket, melyek gyakran meghaladják a családtagok tűrőképességének határvonalát.

Azonban a családokat nem hagyhatjuk magukra gondjaikkal.

A társadalom megítélését legnagyobb mértékben a szociális érzékenysége határozza meg, hogy milyen módon bánik betegeivel, időskorú tagjaival, a rászorulóival, és az átlagos embertől merőben eltérő fogyatékosokkal.

Napjainkban egyre többször fedezhetjük fel, hogy a gyerekek egy része erőteljesen különbözik a többiektől. A fogyatékossággal élő embereket gyakran megbélyegzik, erősíteni kell a pozitív megítélésüket a társadalomban.

Nagyon fontosnak gondolom, hogy foglalkozni kell ezzel a témával, merni kell vállalni azt a csodálatos feladatot, amely nagyon sok buktatót rejt, izgalmas, ugyanakkor felemelő érzést, élményt jelent egy - egy akadályozott gyermek eljuttatása arra a fokra, ahonnét már esetleg bátran továbbléphet.

A feladat nem könnyű, de nyitott szívvel és nagy odaadással kell felvállalni, mert minden gyereknek joga van arra, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljön, mint hasonló korú ép társai.

Sokkal célirányosabban, tudatosabban kell azok felé a gyerekek felé fordulni, akiknek különleges bánásmódra van szükségük, hogy minél eredményesebben lehessen fejleszteni őket. Nagyon fontos a beilleszkedésük megtanítása a közösségbe, társadalomba.

Jó lenne megtalálni az utat, amelyek a felnőtt társadalmat rá tudná venni arra, hogy elfogadja a „másságot", és nyitottabbá válnának annak elfogadására.

 

Fontos a családok anyagi-, munka-, és lakáshelyzete, amelyek mind közvetlenül befolyásolják a család életminőségét.

A családoknak a juttatások nem biztosítanak megfelelő támogatást, nem fedezik a gondozás költségeit, további problémát jelent a munkából származó bevételek elmaradása:

- a gyerek születése után a szülők - elsősorban az anyák csaknem 80 %-a nem tud visszatérni munkahelyére. A gyerekkel kapcsolatos gondozási feladatok intenzitásával lehet magyarázni.

Azt is megemlíteném, hogy a munka nem csak az anyagi javak megszerzése szempontjából fontos, hanem a személyes és társadalmi szükségletek miatt is.

A fogyatékos gyereket nevelő családoknak meg kell küzdenie a környezet negatív reakcióival is, fel kell dolgoznia, hogy gyermekét megbámulják, kigúnyolják, rászólnak. Nehezen feldolgozható.

Amiért vállalják gondozást, nevelést:

-          mert szeretik gyereküket

-          mert hozzájuk tartozik

-          mert látni szeretnék minden nap

-          mert érezni akarják örömét, bánatát.

A családok nagyon bizonytalanok a gyermek jövőjét illetően, mivel tudják, hogy az általuk vállalt feladat teljes odaadást kíván.

A család és a fogyatékos gyermek számára is fontos, hogy együtt maradjanak.

Nincs az a kiváló intézeti ellátás, amely pótolná a biztonságot és szeretetet nyújtó családi környezetet.

 

 

 

 

 

 

 „csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait.

Ő azt hiszi: csak játszik.

De mi már tudjuk, mire megy a játék.

Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle."

                                                                                                                       /Varga Domokos/

 

 

 

 

Fejlesztés lehetőségei:

 

A középfokú értelmi fogyatékosságot megszüntetni nem lehet, de a gyógypedagógiai fejlesztés a testi és értelmi fejlődésre jó hatást gyakorol.

A játék: a gyermeki személyiség fejlesztés szempontjából a legfontosabb tevékenység. Erre kell alapozni, építeni a pedagógiai munkát. Tudatosan kell felhasználni a gyermek célirányos fejlesztése érdekében. Hassa át minden tevékenységét. A munka, a tanulás is meg kell, hogy őrizze mindvégig játékos jellegét.

A beszédes környezet észrevétlenül is hat, fejleszt, formál, még akkor is, ha úgy tűnik nem,  vagy alig figyelnek ránk.

Az ép gyermekek viselkedésének alakítására alkalmazott módszer a jutalom, illetve annak megvonása.

Ezeknél a gyermekeknél is hatásos módszer lehet, hogy a nemkívánatos magatartásformákat elkerüljék, és a helyeseket elsajátítsák.

Az összefüggéseket ki előbb, ki utóbb, de képes lesz megérteni.

A fejlődést nem lehet siettetni, nem választhatunk nehéz feladatot, kerülni kell az egyhangúságot, de a túlzott változatosságot is. Minden jó megoldásért dicsérjük, gesztussal is fejezzük ki az örömünket.

A stabil napirend biztonságot nyújt.

Az ismétlődést megtanulja, örömmel várja a bekövetkező eseményt.

A sérült fejlődése érdekében helyes hatékony módszereket kell megválasztanunk.

- szívesen veszik a terápiás lovaglást, egyéb sporttevékenységeket, vizuális készségfejlesztéseket.

 

-nagyobb megterhelést jelent számukra a számolási képesség, a beszédkészség fejlesztése,

- (ha odafigyel, tisztán, érthetően beszél, de figyelme csökkentével, ahogy fárad, beszédének minősége romlik - hadar)

A szakemberek és a család közös munkája hozza a legoptimálisabb eredményt. Az iskolai oktatás befejeztével, biztosítani kell a fiatalok számára további fejlődés és közösségben való együttműködés lehetőségét. Ennek intézményesített formája a fogyatékosok nappali intézménye, amely biztosítja a családban való nevelés lehetőségét, ugyanakkor a fejlesztés is biztosított, - ezalatt a család tehermentesített.

Ilyen a mi intézményünk Komáromban, ahol a mentális fejlesztésük mellett nagy hangsúlyt fektetünk egészségük megőrzésére, szociális képességeik fenntartására, javítására, az önellátás alapjainak tanítására, az élet színesebbé tételére.

Segítséget nyújtunk a számukra bonyolult szociális ügyintézésben, családi konfliktusaik kezelésében, családi életük harmoniájának megteremtésében, fenntartásában.

Segítő beszélgetéseket folytatunk a szülőkkel, a fiatalokkal.

 

Tapasztalataim összefoglalásául megállapítom, hogy minden család életében történt valamilyen típusú és mértékű elutasítás a fogyatékossággal élő gyermekük miatt, a család életét alapjaiban megváltoztatta.

Nagy terheket ró már a születés pillanatától fogva egy sérült gyermek.

A középsúlyos értelmi fogyatékos, és autista gyermek maradandó állapota szinte minden esetben a születés pillanatától kezdve nyilvánvalóvá válik.

Súlyos érzelmi válságot vált ki elsősorban az édesanya, édesapa, a testvérek lelki életében.

A családok életében az intézményes nevelés kezdetének időszakában bontakozott ki az újabb érzelmi probléma.

A szülőket nagyon megviselték azok az óvodai, iskolai kudarcok, melyeket gyermeküknek kellett átélnie a fogyatékosságából adódó viselkedésbeli zavarok miatt.

A felmérésben részt vevő szülő beszámolt olyan esetekről, ahol gyermekét a pedagógiai szakemberek, - pedagógusok utasították el.

Szerencsére azért az esetek nagy részében a szülők minden támogatást, biztatást megkaptak, a gyerekek szakszerű fejlesztése időben elkezdődött.

Az előítéletek csökkentése, vélemények formálása a sérült személyekkel kapcsolatban gyermekkorban kell elkezdeni, ami csak a felnőtt társadalom példamutatásából jöhet létre.

Az elfogadás csak a szakemberek összefogásával valósítható meg, amit úgy gondolom nem csak a gyógypedagógiai szakemberek munkájával lehet elérni, hanem más neveléssel foglalkozó szakemberek szemléletének megváltoztatásával.

Legfontosabb: maga a sérült gyerek családja fogadja el és feltétel nélkül küzdjön a gyereke érdekeiért, elfogadtatásáért.

„Tedd meg, amire képes vagy,

utána imádkozz Istenhez,

hogy adjon erőt ahhoz,

amire nem vagy képes!"

                                                                                                       

„ Kérlek fogadj el olyannak,

Amilyen vagyok,

S akkor egyre jobb leszek."

 

                                                                        (Simon András)

 

 

 <a href="http://www.hun-web.hu/linkek/">Hun-Web Linkek</a>

                                                                                               

 

<a href="http://www.websas.hu/statistics/detail.php?idn=18017" target="_blank"><img src="http://www.websas.hu/statistics/image.php?idn=18017" alt="websas.hu" border=0></a>

 

Oldal: Sérült gyerek a családban
Gyerekeink,életünk értelme - © 2008 - 2024 - orokgyerek.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat